Olyan ez a könyv, mint egy tánc: minél tovább nézi az ember, annál jobban rabul ejti. Egyre mélyebbre ránt, mint egy örvény. Aztán egyszer csak kivet a mélyéről. Felkavaró érzéseket és zsigerekig hatoló kérdéseket hagyva maga után.
Gyönyörű szerelmes levél a művészetnek és a kultúrának, tele utalásokkal: Pas de Quatre, Melancholia, Wagner, mitológiai nevek, csillagképek. Aki felismeri őket, annak egy rejtett réteg nyílik meg a sorok mögött. De aki nem, az is ugyanúgy belefeledkezhet.
Egy enyhe autizmussal élő táncművész története. Juno mindig is kívülről nézte a világot. Figyelte, meg akarta érteni. Utólag minden a helyére kerül: a számolás, a csillagok iránti szenvedély, a tapintatnak nevezett hazugságok. Regény a társadalomról, az öregedésről, a párkapcsolatokról. Használatról és kihasználásról. Nem feminista könyv, mégis számomra különösen erős benne a női hang.
És végig ott vibrál a kérdés: meg tudja-e húzni a határt egy erős erkölcsi tartású nő, aki éjszakánként szórakozásból átveri a szerelmi csalókat, és azt hiszi, ő csak megfigyelő? Vagy észrevétlenül ő is belesodródik egyikük bűvkörébe? Ki használ ki kit? Hol ér véget a játék, és hol kezdődik a vágy?
Hihetetlenül beszippantott. Olvasás közben végig volt bennem valami nyugtalanító, kicsit beteges érzés, mint Caroline Kepnes You-sorozatánál: mintha a válla fölött lesnék bele valaki éjszakai üzeneteibe. Mégis gyönyörű volt, és ezernyi kérdéssel engedett el.
Azt hiszem, ilyenek a valóban jó könyvek: nemcsak sokáig bennünk élnek, hanem minden olvasó lelkében más kérdést ébresztenek. A zene elhallgat, a tánc véget ér, de a mozdulat még sokáig ott lebeg a csendben.
Ugrás a bejegyzésre »
A történet egy örmény hegyi városka öreg, csapodár kőművesének temetésével indul, ahová négy egykori szeretője is eljön – de a visszaemlékezésekből nem a férfi, hanem négy nő élete bontakozik ki: szégyen, magány, elszalasztott lehetőségek, és az a hajszálnyi emberi figyelem, ami egy-egy nehéz pillanatban mégis továbblendítette őket.
Ugrás a bejegyzésre »
Augusztusi közös könyvünk: Abby Jimenez – Átkozottul szeretlek
Sziget, tó, nyaraló – kívülről tökéletes nyári romantika. Belül viszont pont ott üt, ahol nem számítasz rá.
Ugrás a bejegyzésre »
Nyári irodalmi utazás - július közös könyvünk
Ez a különleges történet Rómába, Torinóba és egészen az USA-ba kalauzol el minket, három teljesen eltérő atmoszférát megmutatva.
Ne tévesszen meg senkit a kötet rövidsége, a szerző ugyanis zseniálisan sűríti a fajsúlyos mondanivalót. A regény mély emberi rétegei és a tartalmas témák kiváló táptalajt biztosítanak majd a közös kibeszélőhöz.
Mit üzen nekünk ma Akhilleusz és Patroklosz története a szerelemről, a toxikus elvárásokról, a sorsról és az elengedésről? Milyen kérdésekre adhat választ egy évezredes legenda a te saját életedben?
Ugrás a bejegyzésre »
Májusi közös könyvünk Szlavicsek Judittól a Légy/ott.
Ugrás a bejegyzésre »
Áprilisi közös könyvünk a Virágot Algernonnak volt. Nagyon várom, hogy szerdán és csütörtökön megbeszélhessük közösen a gondolatainkat róla.
Ugrás a bejegyzésre »
A húsvéti várakozás a befelé figyelés, az elengedés és a felkészülés időszaka. Ahhoz, hogy valami új születhessen, sokszor áldozatokat kell hoznunk, ám a búcsú mindig magában hordozza az újjászületés és a megújulás ígéretét is.
Márciusi közös könyvünk csodás kísérőnk lehet ezen a belső utazáson. Különleges ablakot nyit egy tőlünk távoli világra, ahol az emberek talán másként gondolkodnak, ám közelebbről szemlélve mégsem is különböznek tőlünk oly nagyon.
Ugrás a bejegyzésre »
Egy nem mindennapi, abszurd és rendkívül humoros, mégis mélyen elgondolkodtató történet az életigenlésről – arról, hogy az élet igazi szépsége az apró pillanatokban rejlik.
A Komfort Könyvklub kibeszélőin nemcsak a cselekményt és az olvasás élményét osztjuk meg egymással.
Komoly pszichológiai kérdéseket is érintünk, és irodalomterápiás megoldókulcsokat adunk a felmerülő témákhoz. Közösség, közös élmény és apró fogódzók a mindennapokhoz.
Ezek a közös alkalmak amellett, hogy feltöltenek és elgondolkodtatnak, olyan pluszt adnak, amely észrevétlenül formál minket – segít abban, hogy jobban megértsük, és talán egy kicsit jobban is tudjuk támogatni önmagunkat és másokat.
Ha szívesen lennél te is részese ennek az élménynek, szerdán személyesen, csütörtökön pedig online csatlakozhatsz hozzánk!
Van még egy hetetek elolvasni a könyvet, de őszintén hiszem, hogy a közösen megbeszélt témák maga az olvasás nélkül is rengeteget tudnak adni!
Daisy Wood tollából
Ugrás a bejegyzésre »